Skip to main content

Oxfordi botanikai kert 1. rész

   1621-ben Henry Danver, Danby első grófja ötezer fonttal járult hozzá a kert felállításhoz. Maga a kert 1,8 hektáron terül el. A kert egy része egy régi zsidó temetőn helyezkedik el erre egy kő is emlékeztet kint a bejáratnál. 

Főbejárat kívülről

Belülről kevésbé látványos
    Maga az igazi bejárat nem a főkapunk keresztül történik hanem egy kisebb ajtón a nagykaputól balra. A napijegy öt font egy felnőttnek, gyereknek tízen hatéves korig ingyen van, a napi jegyet egyébként szó szerint kell venni, ha akarsz kimehetsz és vissza jöhetsz. Ha esetleg megéheznél és elmennél ebédelni.

Sajnos így nem igazán olvasható 

Az említett emlék kő 
     Persze a jegyet nem mindig kell szó szerint venni, mert mi csak pl egy lepecsételt prospektust kaptunk. Viszont azzal is minden gond nélkül vissza engedtek. Maga a jegyvásárlás elégé "vicces volt" mert elromlott a kártyaolvasójuk, úgyhogy volt egy tízperces rohanásom az automatához.

Semmi korlát vagy figyelmeztetés rögtön a folyó

Kis szín kavalkád
   Reggel szerencsére még kevesen voltak bár belefutottunk egy iskolás csoportba a melegházban, amiből lett egy kis ribillió, mert valaki nagyon a gyerekekkel akart maradni. Mi meg nem, úgyhogy volt egy adag sírás rívás.

Nem a legjobb magnólia felvétel, de nem is a legrosszabb 

Mondjuk ez tény

A sziklakert egy része

Lysichiton Americanus

Mivel lehet a Gint ízesíteni 

Tetszik a hosszú csőrű kanna. 

Ennek nem tudom a nevét bár valahol megvan 
     Következő alakommal az üvegházakban készült képek lesznek.

Comments

Popular posts from this blog

Korai burgonya

    Kitettem a korai vetésű burgonyát, hogy előcsirázzon. Kis napfény és meleg amit az ablakban kap segít a csirázásban ezzel kicsit lerövidítve a termesztési időt. Belana 

Patkányok és egyebek

     Mára már el is tűnt az tavam ami tegnap még mindent elfoglalt. Igaz minden sülyedékeny még. Ilyen volt Ilyen lett

Tayberry és Loganberry

    Kihasználtam a mai szép napot meg a tényt, hogy kellett egy napi bérlet a buszr a ezért aztán kimentem az Imperial parkban található B&q-ba, mert  megakartam lepni magamat pár dologgal amit már kinéztem magamnak.    Vettem egy tayberryt és egy logganberryt mind a kettő málna és szeder kereszteződésből jött létre. Más még is ugyan az     A Loganberryt  James H arvey Logan Amerikai bíró és kertész nemesítette ki, ha lehet hinni a történetnek teljesen véletlenül. A Tayberryt   1979-ben Skóciában nemesítették és a Tay folyóról nevezték el, ez is ugyan úgy málna és szeder kereszteződés mint a Loganberry, de a két fajta között van pár eltérés. Míg a Tayberry vastagon van borítva tüskékkel addig a Loganbery (legalább is ami nekem van) teljesen tüske mentes. Ugyan akkor ez utóbbinak nem olyan finomak és édesek a bogyói (ezt még csak elméletből mondom) viszont lehet iparilag termeszteni, míg a másikat nem mert a tüskék megnehezítik a szedést.  Gyümölcs fák erdeje      A v